Bizonyára minden családban vannak örök kedvencek, olyan sütemények, amelyekért a család tagjai harcba szállnak csak, hogy övék legyen az utolsó szelet. Az utolsó szelet…. nagy érték… kit tudja mikor kerül újra terítékre újra? Hogy lehet addig kibírni nélküle? Nálunk a mézes krémes ilyen.  Anyukám mézes krémese. Az egész család imádja, még az én elképesztően válogatós lányom is.  🙂

Általában Karácsonykor kerül terítékre, rögtön több adag is készül belőle. Anyukám ilyenkor több estén keresztül nyújtja, süti,nyújtja, süti a lapokat, mindhiába… egy-két napnál tovább nem tart ki soha. Mondhatnám, hogy szerencsére, mert figyelni kell az alakunkra és az egészségünkre is… de a mézes krémes kivétel. Az azért “egészséges”, mert elképesztően jót tesz a lelkünknek  legalább Karácsonykor, és azon a néhány ünnepen, amikor az asztalra kerül. Eredetileg évente csak egyszer, Karácsonykor sütötte Anya, de egyszer évekkel ezelőtt Mikinek az volt a kívánsága, hogy Ő semmi mást nem kér a szülinapjára, csak mézes krémest, ami csak és kizárólag az övé . Ezt követte Tami is, így a december mellett most már  a február is igazán jó hónapnak számít. Már ami a mézes krémest illeti.

Ha a mézes krémesre rákeresünk az interneten elképesztően sok receptet találunk és nekem úgy tűnt, mindegyikben van valami más. Ez a személyes kóstolási tapasztalatom is, ahány helyen ettem, annyi változatban jelent meg az asztalokon. Minden családnak meg van a maga mézes krémese és minden család azt tartja a legjobbnak.  Nekem is mindig Anyukámé az etalon. Ezen nőttem fel, nagyon nehezen tudnám elképzelni, ha egyszer máshogy készítené Anya. Ez egy kicsit ellentmondásban is áll azzal, hogy alapvetően szeretem az újhullámos ételeket, szeretem, ha bizonyos régi, hagyományos fogások újra vannak gondolva. Persze vannak kivételek, nem sok, de azért akad. Ez is egy ilyen.

Ha pedig az ízén nem változtatunk, legalább a formájához nyúljunk hozzá kicsit. Főleg, ha szülinapi tortának készül, mint ahogy jelen esetben történt. Külső nyomásra persze.  Tami a 6. szülinapi bulijára emeletes mézes krémes tortát kért, “csak, hogy minden gyereknek jusson”. És persze azért, hogy a buli végén még neki is…

Mézes krémes, ahogy Anyukám készíti

Hozzávalók egy nagy tepsihez: 
  • 9 dkg vaj
  • 90 dkg liszt
  • 3 tojás
  • 23 dkg cukor
  • 4 ek méz
  • 1 kávéskanál szódabikarbóna
A sütőt melegítsük elő 170 fokra. A tészta hozzávalóit gyúrjuk össze, majd osszuk három részre a masszát. Egyenként nyújtsuk ki és egyenként, sütőpapírral kibélelt tepsiben süssük az előmelegített sütőben 8-10 percig.
A krém hozzávalói: 
  • 1 l tej
  • 22 dkg liszt
  • 30 dkg vaj
  • 30 dkg cukor
  • 1 vanília rúd kikapart magja
Egy lábasban a liszthez adjunk hozzá egy kis tejet, majd folyamatosan kevergetve adjuk hozzá a többi tejet. Ezt követően melegítsük fel a tejet és alacsony hőfokon sűrítsük be. Hagyjuk kihűlni.
Időközben a vajat keverjük habosra a cukorral és a vanília magjaival, majd adjuk a már kihűlt tejes, lisztes keverékhez. Jól keverjük el és kenjük meg a lapokat.
Hűtőben hagyjuk pihenni 1-2 napig a fogyasztást megelőzően, hogy a mézes tészta lapok megpuhuljanak.

MEGOSZTÁS

  • Amennyiben tetszik a recept és megosztanád másokkal, akkor megteheted a Facebook-on.
  • Ha a  blogodon linkelnéd be, az szuper! DE kérlek minden esetben úgy tedd meg, hogy mind a recept linkje, mind pedig az Ételérzés  linkje szerepeljen benne. Megköszönöm, ha a “zmézes krémes ” szókapcsolatot is használod.
  • A fotók kizárólag a recept és az Ételérzés linkjének látható módon való feltüntetésével együtt alkalmazhatóak!

HA ÉRTESÜLNÉL AZ ÚJDONSÁGOKRÓL :

  • csatlakozz kérlek a Facebook oldalamhoz
  • vagy a lenti feliratkozási lehetőségen a privát csoporthoz, akik idő előtt megkapnak minden infót egy hamarosan induló programról

Szóljon hozzá!





Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .