Kókuszos sertésszűz (vega változat: tofuval)

Azt kell mondjam ismét elkapott a távol keleti láz. Értem ezalatt azt, hogy vannak időszakaim, amikor rákattanok és minden nap legszívesebben ilyen jellegű ételeket ennék, mintha lenne bennük valamiféle függőséget okozó alkotóelem. Máskor pedig rágondolni sem tudok . Furcsa helyzet. Na, most éppen imádom ezeket az ételeket, úgyhogy rávettem Mikit szombaton, hogy menjünk ki a kínai piacra levesezni. Legutóbb, amikor elvitelre vettem ott levest, miközben várakoztam szebbnél szebb levesek kerültek ki a konyhából, úgyhogy már akkor eldöntöttem legközelebb megszakítom a hagyományt és nem pho bo (vietnámi marhahús-) levest fogok enni, hanem valami mást. Hosszas tanakodás után a hanoi levesre esett a választásom, amiben csirkehús, tojás, rizstészta, csíra, és rengeteg zöldfűszer volt a betét. Miki bambuszos kacsalevest evett, az is tele volt minden jóval, bár hogy teljesen őszinte legyek a bambusz nem lett a kedvencem. Kicsi adagot ettünk, darabját 800 forintért és teljesen megteltünk. Egy lány a szomszéd asztalnál  tavaszi tekercset evett, istenem, de gyönyörű volt a tányérja. Legközelebb azt fogok választani, ez már biztos. Mindenesetre miután hazajöttünk tavaszi tekercset csináltam, algasalátával 🙂

Vasárnap pedig ellátogattunk a PadThai wokbárba, jó kis tésztát enni, jó csípőset, úgy ahogy kell. Este pedig már azon filóztam mi legyen a holnapi ebéd, ami szintén a távol keleti ízvilágot idézi. Van egy könyvem, ami Vietnamról szól és a gasztronómiáról. Amikor ezt elolvastam, akkor éreztem azt, hogy ide egyszer el kell jutnunk. Jó pár receptet kipróbáltam már a könyvből, mind nagyon ízlett. Ehhez a mostanihoz is innen merítettem ihletet, pikk-pakk gyorsan elkészítettem, ez lesz a holnapi ebéd, ezért már dobozba tálalva fotóztam.

Tudom, tudom, itt ezen a blogon Titeket, Olvasókat nem annyira hoz lázba ez a téma, legalábbis a statisztika ezt mutatja,  néha sajnálom is higgyétek el, mert van a tarsolyomba jó pár recept, de ugye nem bánjátok ha nagyon ritkán, néha néha előrukkolok egy-két poszttal, mint most ezzel. Bízom benne, hogy a kókuszos sertésszűz ízleni fog Nektek is 🙂

 vietnami_kokuszos_sertes

 Kókuszos sertésszűz

Hozzávalók: 

  • 300 g sertésszűz, vega változatban tofu, olajban megpirítva
  • 3 cm-es darab friss gyömbér
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 teáskanál ánizs
  • 150 ml kókusztej
  • só, frissen őrölt bors
  • 1 csésze jázmin rizs
  • 2 csésze víz
  • 3-4 szál újhagyma
  • fél piros kaliforniai paprika
  • 1 evőkanál kesudió
  • fenyőmag

Elkészítése: 
1. A húst kockázzuk fel 2-3 cm-es darabokra. A gyömbért és a fokhagymát hámozzuk meg és aprítsuk fel apróra.
2. A gyömbért, a fokhagymát olajon pirítsuk meg, adjuk hozzá az ánizst, majd tegyük bele a húst, sózzuk meg, minden oldalát süssük át.
3. Öntsük fel a kókusztejjel és 10 percig rotyogtassuk.
4. Időközben a rizst öntsük egy lábasba, adjunk hozzá két pohár vizet, egy nagy csipet sót és lassú tűzön főzzük meg.
5. A hagymát karikázzuk fel, a paprikát vágjuk kis kockákra. A magokat pirítsuk meg.
6. A tálalásnál a rizst tegyük egy tálba, öntsük rá a húst és szórjuk meg a friss zöldségekkel, és a magokkal.

Elkészítési idő: 20-30 perc

Szóljon hozzá!





Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .