Kókuszkifli Karácsonyra, Mikulásra

El sem hiszem, hogy így röpül az idő! Holnap Mikulás! Még csak most eszméltem fel, hogy Advent első vasárnapja van és máris eltelt egy hét. Mindig is nagyon szerettem a Mikulást, emlékszem gyerek koromban mennyire vártam, mi fog várni rám az ablakban, a függöny mögött. Élénken él az emlékezetemben, amikor megláttam a sok darabból álló, fém dobozos ceruzakészletet. Nem tudom miért pont ez maradt meg bennem ilyen mélyen, de ha erre gondolok, olyan, mintha tegnap lett volna. Anyukám és Apukám igyekeztek mindig nagyon széppé varázsolni nekem és Húgomnak az ünnepeket, így a Mikulást is. Biztos a lakás díszítés és a fény imádatom is innen jön, Anyukám ugyanis mindig imádta ünnepi díszekbe öltöztetni a lakást. Még most is. Nagyon szeretem azt a pár napot, amit náluk töltünk Karácsonykor, mert akkor én is újra gyerek lehetek (mert a mi gyerekünk ilyenkor jó kezekben van, rám se hederít) és nézegethetem az ajándékaimat, amik természetesen könyvek, gasztro könyvek. Ez már szokás.

Most, hogy felnőttem (már egy ideje :), és családom van, mi is igyekszünk mindent megadni Taminak, kialakítottunk a saját szokásainkat az ünnep várásra és magára az ünnepekre is. Persze kap ajándékot is, de amit leginkább szeretnénk neki megadni, az maga a csodát, amiben hihet. Azt a csodát, hogy a Mikulás belopózott november 30-án éjjel és hozott neki adventi házat és mikulás sapkákból füzért, amit a lépcsőre kötött. Majd minden nap reggelre mindkettőben várja valami apró meglepetés, általában nem csoki, hanem vagy matrica, vagy egy darab ceruza, magok, mandarin és még sorolhatnám. Kell, hozzá kreativitás, de elhiszi, hogy minden éjjel a Mikulás és a Jézuska karöltve gondolnak rá és gondoskodnak róla. Ez pedig mindennél jobb érzés. Reggel kipattan a szeme, csillog, hogy vajon ma mi lesz benne. Sőt pont a napokban történt, hogy elmélkedett kicsit, vajon mi lesz a holnapi mikulás sapkában, és kijelentette, hogy biztosan lovas matrica. És tényleg, pont azt szánt bele a Mikulás, úgyhogy volt másnap nagy öröm, hogy „Anya, nézd meg, nézd meg, meghallgatta a Mikulás amit mondtam” 🙂

Tudom, jó dolga van és sokat is gondolkozunk azon, hogy lehetne mindemellett tudatosítani benne, hogy sajnos nem csak ebből áll a világ és bizony nem mindenkinek adatik meg mindez. Szerencsére fogékony kislány és nyitott ezekre a kérdésekre. Sokat beszélgetünk a szegényekről, vettünk már együtt hajléktalannak ételt (erről majd később mesélek egy másik posztban), választunk majd ki saját, már nem használt játékot, amit a szegényeknek adunk, szokta nézni a Baraka című film gyerekbarátra szabott (általunk) változatát és a napokban feltette a kérdést a rádióban hallott hírek után: Apa mi az a fagyhalál? Engem már azzal várt nagy komolyan, hogy ” anya sajnos képzeld ebben a nagy hidegben akiknek nincs otthonuk megfagyhatnak…felmennek az égbe… ” együtt érző arccal, elérzékenyült szomorú szemekkel. Azt hiszem érti és azt gondolom nem kicsi hozzá. Szerintem a sok ajándék, édesség, minden jó mellett a gyerekeknek is meg kell érteniük, hogy van, akinek ez nem természetes és minden nap hálát kell adnunk azért, hogy amiben élünk, amiben élhetünk az nekünk megadatik.

Én csak hálás lehetek és ez elsősorban hozzáállás kérdése. Nemrég vettem meg Mosolyka könyvét: Te döntesz címmel jelent meg. Mosolykát nem tudom ki nem ismeri? Annak csak infó: kerekesszékes leányzó olyan élet igenlő személyiséggel, hogy mindenki példát vehetne róla! Osztották neki a lapokat rendesen, mégis eldöntötte, hogy kihozza a maximumot az életéből és boldog lesz. Pedig csak 25 éves!

„Mivel töltenék ki egy napot, ha nem lennék kerekesszékben? Sosem feküdnék le, nehogy véget érjen az a csodanap! Fogócskáznék, dögös magas sarkúkban sétálgatnék, fára másznék és rengeteget táncolnék. Az összes számomra fontos ember nyakába beleugranék. Sétálgatnék a Duna-parton és a Városligetben, angyalkát rajzolnék a hóba vagy az avarba. És egyvalamit biztosan kipróbálnék nemcsak állva, de fejen állva is… ” Hozleiter Fanny



Most pedig jöjjön egy ünnep váró finomság, egy kókuszkifli, ami a tavaly decemberi A Mi Otthonunkban jelent meg tőlem. Akinek meg van Mosolyka könyve, az olvasáshoz kiváló lenne…. csak sokat kell készíteni, mert a könyv nagyjából letehetetlen 😉

 

Kókuszkifli

Hozzávalók:

  • 120 g kókuszreszelék
  • 100 g porcukor
  • 1 tojás
  • 1 tojás sárgája

Elkészítése:

A hozzávalókat keverjük jól össze, majd a tésztával töltsük meg a kifli formákat . 180 fokra előmelegített sütőben 5-10 perc alatt süssük meg. Kifli formák hiányában kis halmokat tegyünk sütőpapírra és úgy süssük meg a tésztát.

Szóljon hozzá!





Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .