Bocuse d'Or Kisokos

Print this pageShare on FacebookShare on LinkedInPin on PinterestGoogle+

A Bocuse d’Or verseny már itthon sem ismeretlen, hisz 2016-ban Magyarország adott otthont a verseny európai selejtezőjének, amit Széll Tamás elképesztő módon megnyert. Ez hatalmas jelentőséggel bír.  2013-ban volt az első alkalom, hogy magyar versenyző – aki épp Ő volt – részt vehetett a világdöntőn. Már az akkori (10. hely) eredménye is óriási siker volt első bálozóként, ezt követően azonban 2016-ban az európai verseny megrendezésének a joga és maga a győzelem, már szinte hihetetlen. Ilyen rövid időn belül, ekkora  fejlődést nem is tudom elért-e valaha valaki, a versenybe újonnan belépő országok közül. Magyarország már biztosan kitörölhetetlenül beírta magát a Bocuse d’Or történelembe. 

Nekünk több alkalommal is volt szerencsénk a versenyeken részt venni (2013. Lyon, 2014. Stockholm, 2015. Lyon, 2016. Budapest), így már alig várjuk a folytatást. A rendezvény hangulata zseniális, épp, mint egy sportesemény, hatalmas hangzavar és szurkolás segíti, lelkesíti a versenyzőket.

Íme néhány összefoglaló a korábbi versenyekről:

 

Hamarosan itt a világdöntő, amit minden második éven Lyonban rendeznek, idén január 24-25-én. Nagy az izgalom, hisz Tamás nagyon jó esélyekkel indul az európai győzelmet követően. Ennek apropóján készítek most egy rövid sorozatot, mit is kell tudnunk a versenyről és erről az egészről.


A kezdetek


Az első versenyt 1987-ben rendezték meg Lyonban, miután 1985-ben Paul Bocuse egy lyoni kiállítás alkalmával felvetette, hogy a gasztronómiai szakma fejlődését nagyban elősegítené, ha a kiállítás ideje alatt rendeznének egy nemzetközi melegkonyhás séf versenyt. A tervet a megvalósítás követte, így két év múlva az első versenyzők felálltak a kiállításon felállított főzőpultok mögé, hogy összemérjék tudásukat. Az elmúlt években a szabályzat, a nevezési rend többször változott és a rendezvény az egész világon a legrangosabb szakácsversennyé nőtte ki magát. Idén a versenyen az 30. évfordulót is ünnepeljük. Természetesen a kiállítás (Sirha) továbbra is nagy jelentőségű, de ma már a verseny az első számú attrakciója.

Paul Bocuse – a 20. század egyik legjelentősebb francia szakácsa. Nevéhez fűződik a nouvelle cuisine fogalma, ami egy magasabb szintre helyezte a gasztronómiát a fejlődésben. Már 9 évesen apja mellett dolgozott az étteremben, ezt követően pedig számos neves étterem konyháján fejlesztette tudását. Már 22 évesen 3* Michelin csillagos étterme volt.  2008-ban megalapította saját főzőiskoláját a világhírű Institut Paul Bocuse – École de Management Hôtellerie Restauration & Arts Culinaires-t. Nem csak a nevét, hanem az egész életét a gasztronómiának és a versenynek szentelte. Olyannyira, hogy idős kora ellenére 2013-ban Ő adhatta át a győztes trófeát Thibaut Ruggeri-nek, az akkori francia versenyzőnek.


2017.  január 24-25


A versenyre 24 országból érkeznek résztvevők és több hónapnyi gyakorlás után 5,35 óra alatt mutatják meg tudásukat a zsűrinek és a világnak. A két versenynapon 12-12 versenyző száll ringbe, azzal a céllal, hogy a második versenynap délutánján a dobogó valamelyik fokáról nézzen a szurkoló közönségre.

Az idei résztvevő országok listája a következő: 

  • Magyarország – Széll Tamás
  • Németország – Marvin Böhm
  • Ausztrália – Daniel Arnold
  • Belgium – Peter Aesert
  • Brazília – Giovanna Grossi
  • Kanada – James Olberg
  • Chile – Homero Burgos
  • Kína – Peter Lin
  • Dél-Korea – Joonjae Ham
  • Denmark – Morten Falk
  • Estonia – Dmitri Rooz
  • USA – Mathew Peters
  • Finnország – Eero Vottonen
  • Franciország – Laurent Lemal
  • Guatemala – Marcos Jose Saenz Gonzáles
  • Izland – Viktor Andrésson
  • Japán – Kotaro Hasegawa
  • Marokkó – Issam Jaafari
  • Norvégia – Christopher William Davidsen
  • Hollandia – Jan Smink
  • Szingapur – Eng Tong Yew
  • Svédország – Alexander Sjögren
  • Svájc – Filipe Fonseca Pinheiro
  • Uruguay – Jessika Toni

Az alábbi sorrendben és napokon fognak főzni a versenyzők: 

fozesek_rendje

Tamás az első napon lesz, és utolsóként fog kezdeni és tálalni, a 12-es konyhapultban főz majd. Olyan országokkal lesz egy napon, mint Norvégia, Dánia, Franciaország, Japán, Svédország, Hollandia… a nagy nevek az USA kivételével, mind az első napon főznek.


A verseny


A séfeknek a versenyen 5 óra 35 perc áll rendelkezésükre, hogy a megadott alapanyagokból a két ételt a zsűri számára elkészítsék. Egy másodperccel sem több. A versenynek nagyon szigorú szabályzata van, amivel a résztvevőknek teljesen tisztába kell lennie. Nem elég az elkészített ételnek kiválónak, tökéletesnek lennie, számos egyéb szempontnak is meg kell felelni a szabályzat alapján. A két tálat mindig egy-egy adott alapanyagra felépítve kell elkészíteni, de alapvetően a versenyzőknek szabad keze van a kreativitást illetően.

Az elmúlt években egy hústálat és egy haltálat kellett prezentálnia a séfeknek. A hústálhoz az információkat kapják meg elsőként, míg a haltál fő alapanyagát csak Novemberben. Idén, a 30. évfordulón, a hústál alapanyaga a Bresse-i csirke és a folyami rák lesz, mivel 1987-ben az első versenyen a győztes tálon a séf (Jacky Fréon) is ezeket az alapanyagokat használta.

A második tál alapanyagát novemberben hoztál nyilvánosságra, ami mindenki legnagyobb meglepetésére nem hal. Idén, a verseny történetében először második tálként egy vegetáriánus ételt kell elkészítenie a séfeknek. Azt gondolom ez hatalmas változás, hisz ezáltal a kizárólag zöldség alapú vegetáriánus ételek előkelő helyre kerültek a gasztronómiában.


A zsűri


A 24 tagból álló kóstoló zsűrit a résztvevő országok delegálják. A pontozásukban nagy hangsúlyt fektetnek az ízre (40 pont/tál), a prezentációra, tálalásra (20 pont/tál), és a helyi, a versenyző saját országára vonatkozó sajátosságokra (20 pont / tál). A kóstoló zsűri pontszámát egészíti ki a konyhai zsűri értékelése, ami két fő szempontot néz: a fenntarthatóságot/ hulladék minimalizálást (10 pont) és a higiéniát, együttműködést (10 pont/ tál).


Érdekességek


Léa Linster (Luxemburg) – ” Léa, you are the queen of taste” – mondta róla Paul Bocuse, amikor a hölgy megnyerte az 1989-es versenyt, beírva magát ezzel a Bocuse d’Or történelembe, mint az első és eddig egyetlen női győztes séf.

Rasmus Kofoed (Dánia)–  három alkalommal is a dobogón állt: 2005-ben bronz, 2007-ben ezüst, 2011-ben pedig arany szobor volt a jutalma. Jelenleg Koppenhágában vezeti világhírű éttermét, a Geranium-ot. Jelenleg Tamás mentora is a versenyre való felkészülésben. 🙂

Odd Ivar Solvold  (Norvégia) – 1997-ben bronz szoborral térhetett haza, azóta pedig több győztes séf mentora és felkészítője volt. Norvégia így az elnyert 5db  Bocuse trófeával erősen Franciaország nyomában jár.

Philip Tessier (USA)2015-ben ezüst trófeával térhetett vissza Amerikába Thomas Keller-rel. Hatalmas volt a boldogság, ugyanis elképesztően régóta versenyeznek és 2015-ig a 6. hely volt a legjobb, amit elértek. Emlékszem Thomas Keller arcára, amikor megtudta a helyezést 🙂

Noriyuki Hamada (Japán) – az ázsiai országok már a verseny kezdetétől jelen vannak, de William Wai (Szingapur)1989-es bronz eredménye után egészen 2013-ig nem sikerült újra a dobogóra kerülniük. Noriyuki Hamada azonban 2013-ban egy újabb bronz trófeát szerzett Ázsiának. Ezen a versenyen már mi is ott voltunk. Annyira boldog volt, a comis-ja pedig zokogott!

Franciaország és a Skandináv országok – fej-fej mellett haladnak, már ami a Bocuse trófeák számát illeti. Eddig nekik van a legtöbb , 7-7 trófeával büszkélkedhetnek. Ki tudja meddig, hisz az utóbbi években olyan országok is felkerültek a dobogóra, mint Japán (bronz, 2013-ban) és USA ( ezüst, 2015).


Bocuse d’Or és Magyarország


A sikerek 2012-ben kezdődtek, amikor Magyarország sikeresen helytállt az európai döntőn és Széll Tamás bekerült a 2013-as világversenyre.  A versenyre való felkészülésben ekkor két, a Bocuse d’Or-on már sikereket elért séf mentorálta Tamást, így  Lyonban a 10. helyre tornázta fel magát a 24 versenyző közül.

A felkészüléséről annó készítettünk is egy 50 perces, izgalmas dokumentum filmet, aki még nem látta, itt megnézheti. Ugyan már nem teljesen aktuális, a mostani csapat más szereplőket fog közre, de a lényeg és hangulat benne van).

Tamás a versenyt 2014-2015-ben kihagyta.  A 2014-es európai döntőt Stockholmban rendezték, ahol Molnár Gábor megszerezte a lehetőséget a 2015-ös világversenyen való részvételre, illetve itt jelentették be, hogy a Magyar Bocuse d’Or Akadémia által beadott pályázattal Magyarország megnyerte a 2016-os európai döntő rendezésének jogát, ezzel feltéve az országot az európai és a világ gasztronómiai térképére.  Molnár Gábor 2015-ben Lyonban a 13. helyet szerezte meg.

Tamás a februári hazai kvalifikációt megnyerve indult a 2016-os európai döntőn és mindenki legnagyobb örömére és meglepetésére egy arany “szobrocska” lett a jutalma. Emlékszem a pillanatra, amikor bejelentették a harmadik, második helyezettet… már pakoltam a telefonom, mire meghallottam, hogy Tamás nyert. Egyszerűen felrobbant a helyszín! Óriási meglepetés volt! Még ma is elérzékenyülök, ha erre a pillanatra gondolok.

Íme egy kis összefoglalás (ezt már nem mi készítettük), nagyon jól átadja a hangulatot annak is, aki nem volt kint a versenyen:

Tamás ezt követően 2016. nyarán kilépett Szabinával az Onyx-ból és jelenleg csak a verseny felkészülésre koncentrál. Az újabb szereplést megelőző image filmet nemrég készítettük el az Akadémia megbízásából.

Széll Tamás – Bocuse d’Or 2017 versenyző from E-motion Pictures on Vimeo.

 

Nemrég megjelent egy könyv az eddigi munkásságáról, itt olvashattok erről és nézhettek bele. Én a biztonság kedvéért aláírattam vele, ki tudja évek múlva milyen értékes lesz ez a szignó 🙂


Magyar műsorvezető


Széll Tamás mellett a 2017-es januári döntőn lesz még egy magyar “produkció”, ami szintén egy meglepő fordulat a Bocuse d’Or történelmében. Most elsőként nem francia, hanem ráadásul magyar műsorvezetője lesz a versenynek, mégpedig Világevő Jókuti András. Annyira megtetszett a szervezőknek ahogy Budapesten vezette Mautner Zsófival a versenyt, hogy felkérték a 2017-es versenyre. Én azt sejtem mögötte, hogy mivel ez egy jubileumi verseny, így több meglepő fordulttal is készülnek majd a szervezők, és ez is egy ezek közül. Kiderül. Én mindenesetre örülök, mert ez hatalmas dolog egy olyan országban, ahol még angol nyelvű weboldalak sincsenek az éttermekhez és a francia nyelv ismerete nélkül nehézkes a boldogulás 🙂


Hajrá Magyarország!


HA TETSZETT, AMIT OLVASTÁL ÉS LÁTTÁL :

 

Print this pageShare on FacebookShare on LinkedInPin on PinterestGoogle+

Szóljon hozzá!